Wolfpack Emotions 17.

17. Bűnök és vallomások


- Én... Jake. Meggondoltad te ezt? - hunytam le a szemem. Felhorkantott.
- Nekem nem kellett gondolkodnom rajta...
- Ja csak úgy megsúgta valaki, hogy gyorsan költözzünk össze? - motyogtam gúnyosan.
- Beszéltem Anyával. - hajtotta le a fejét.
- Hogy micsoda? - kaptam rá a tekintetem.
- Napok óta megjelenik az álmomban, és beszélgetek vele. Lehet, hogy most tök hülyének tartasz, de így van! Mikor fontos döntéseket kell hoznom, mindig felbukkan, és megmondja mi a jó. Lehet hogy ez egy ilyen kényszeres kivetítése az elhatározásaimnak, nem tudom. De a lényeg, hogy eddig mindig bejött. Miért nem akarod? - fogta meg a kezem. Feldúltsága kétségbeesésbe váltott.
- Nem az, hogy nem akarom, csak olyan korai még. Nem? - simogattam meg a karját.
- Anna. Előbb-utóbb úgyis összeköltöznénk nem? Akkor meg? Ott jól ellennénk... Együtt.
- Igen, ebben igazad van. - sóhajtottam. - De annyira máshogy képzeltem el ezt a dolgot!
- Milyen dolgot?
- Azt, hogy összeköltözöm valakivel. 14 éves korom óta gondolkodtam rajta, hogy milyen lesz majd A pillanat. És hogy majd kiválasztjuk a lakást, kompromisszumokat kötünk, berendezzük... - simogattam a karját egyre finomabban.
- Én hajlandó vagyok kompromisszumokat kötni. - vette a tenyerébe az arcom. - Csak élj velem. Kérlek! - csókolt meg.
- Meglátjuk, szerelmem. Úgyis ott fogjuk tölteni a legtöbb éjszakát! - kacsintottam rá. A bal kezemet a mellkasára tettem, és éreztem ahogy az felemelkedik, majd kis várakozás után visszasüpped a helyére.
- Akkor most? - húzta végig mutatóujját az államon, miközben a számat nézte.
- Én most lemegyek a partra. Szerintem a ma éjszakát ott töltöm.
- Lent akarsz aludni a parton? - ütközött meg.
- Ki mondta, hogy aludni akarok? - kacsintottam rá, és bementem a szobába.


Jacob elindult haza, mondta, hogy akkor megyek, amikor akarok. Elköszöntünk egymástól, kikísértem, aztán kivettem a cigit a kocsimból. A hűtőben találtam egy üveg édes pezsgőt. Nálunk mindenki csak szárazat ivott, így gondoltam nem lesz baj, ha lenyúlom. Kezemben a munícióval lesétáltam a partra. Egy világosszürke farmer volt rajtam, egy fehér, Spongya Bob-os pólóval. Befészkeltem magam a homokba, és az óceánt néztem. Sötét volt, és lágy szellő fújdogált. Szerencsére nem esett az eső. Élveztem a szelet, kicsit átfújta a fejem, kitisztult az agyam. Kidurrantottam a pezsgőt, és hangosan nevettem. Jól esett egyedül lenni, régóta rendbe akartam már tenni magamban a dolgokat. Ittam az üvegből, majd nagy gonddal leszedtem a dobozról a fóliát. Előkaptam a zsebemből az öngyújtót, és szemügyre vettem. Kék, egyszerű vihargyújtó. A számba tettem egy szál cigit, és meggyújtottam. Nagyot szívtam belőle, letüdőztem, majd megkönnyebbülten kifújtam a füstöt. A fehér felhő tovaszállt az éjszakában, én pedig kuncogva szívtam el a cigimet. Néha kortyoltam egyet a pezsgőből, és azon gondolkoztam, mi hiányzik. Zene! Hát persze! Elővettem a mobilomat, és nagyot slukkoltam, mikor elindítottam a kedvenc számom. A zene ütemére mozogtam, jól éreztem magam, nem gondoltam különösebben semmire.
Elnyomtam a cigit, és összegumiztam a hajam. A pezsgőt beállítottam a homokba, nehogy megmelegedjen a kezemben. Hátradőltem, a zene továbbra is szólt, magamban énekeltem a szöveget. Megint rágyújtottam, és elkezdtem gondolkodni. Felültem, hogy jobban tudjak a helyzetre koncentrálni. A nyakamon és a tarkómon éreztem a hűvös szél simogatását. Szokatlan volt, évek óta nem kötöttem össze a hajamat, csak fürdésnél. Eszembe jutott Nick. Miért nem hív? Miért nem ír? Miért nem keres? Ilyen jó helye lenne azon a puccos Darthmouth egyetemen? Felvették, elment, én eljöttem, vége. De ne legyen vége! Nem KELL, hogy vége legyen... Á, nem foglalkozom vele többet. Leszarom, ha neki így jó, nem érdekel. Na de itt van Jake és ez a 'beszélgetek-a-halott-anyámmal' – dolog... Bár lehet benne valami, amit ő is mondott, hogy a saját elhatározásainak tudatalatti kivetítése. Milyen szép kifejezés! Tetszik. Nem tudom eldönteni, mit csináljak. Végül is most kaptam meg azt a gyönyörű szobát, és mindössze egyetlen egy éjszakát töltöttem eddig otthon. Nem számítottam ilyen hirtelen változásra, mielőtt ideköltöztünk. De most már kár ezen rágódni, hisz ami megtörtént az megtörtént. Nem is alakult olyan rosszul a helyzet. Rátaláltam az igaz szerelemre, lettek barátaim, gyönyörű ez a hely, és nagyon sokáig fogok élni.
Megittam az egész üveg pezsgőt, elbűnöztem egy fél doboz nikotinbombát, majd kidőltem. Ott a homokban nyomott el az álom, a zene továbbra is szólt a telefonomból.

Arra ébredtem, hogy valaki a hajamat simogatja. Ki sem kellett nyitnom a szemem, hogy érezzem Sarah egyedülálló, gyümölcsös illatát. Elmosolyodtam.
- Nem hitték el nekem, hogy visszajössz. - morogtam. Halkan nevetett. Az ölébe feküdtem, ő pedig a hátamat és a hajamat simogatta. Mint Anya, amikor kicsik voltunk.
- Lefeküdtem Seth-tel. - közölte. Megmerevedtem.
- Beléd vésődött?
- Nem. - rázta a fejét.
- Nem mondod komolyan, hogy szerelem nélkül szexeltetek? - ültem fel.
- Szokásom. - mormogta a húgom magam elé.
- Szóval ő végig tudta, hogy hol vagy. - állapítottam meg.
- Nem. Én kerestem meg. Amikor mindenki engem hajtott, két napja asszem, elmentem hozzá éjjel. Nem volt kint, Sam hazaküldte pihenni. Az is lehetséges, hogy azt hiszi, álmodta az egészet. - vont vállat flegmán, és rágyújtott. - Van még pia? - bökött a pezsgősüveg felé. Megráztam a fejem.
- Nem gondolod, hogy tusolnod kéne?
- Otthonról jövök. - vont vállat. És ahogy jobban szemügyre vettem, tényleg. Frissen volt fürödve, és a haja is nedves volt még egy kicsit. Előhúzott egy laposüveget a pulcsija kenguruzsebéből.
- És amúgy milyen volt? - dőltem hátra, és én is kivettem egy szál cigit. Sarah meggyújtotta nekem, majd átnyújtotta a laposüveget.
- Konyak. - fűzte hozzá. - Igazán tudni akarod, hogy milyen volt?
- Csak udvariasságból kérdeztem... - vontam vállat. - PERSZE, hogy tudni akarom te marha! - nevettem fel egy perc múlva, és az ő arcára is jókedvet csaltam.
- Az eddigi legjobb. - felelte a testvérem kis habozás után. - Nagyon remélem, hogy emlékszik rá. - sóhajtott. Nevettem.
- Hát te tiszta hülye vagy! Csak úgy bemásztál az ablakán és lefeküdtél vele?
- Körülbelül. De... Ami azt illeti... Szívesen megtenném megint. Vagy akár az idők végezetéig. - mosolyodott el lágyan. Seth tényleg tudhat valamit, ugyanis Sarahnak szent meggyőződése volt eddig, hogy ribanc lesz, ha felnő.
- Érzel iránta valamit ugye? - fogtam meg a kezét. Egy perces néma csend telepedett ránk.
- Anna... Belé vésődtem. - suttogta maga elé letörten. Kicsit megdöbbentem. Nem akartam, hogy nagyon lássa rajtam, de nem tudtam magam visszafogni.
- Már te is farkas lettél? - jajdultam fel.
- Nem. Én más vagyok, mint ti. Eredetileg ezért mentem el... Nem voltam messze, tudtam, mi folyik körülöttem, tök fel voltam készülve. Tudod, anyu beszélt nekem róla és...
- Várj. Mi az, hogy más vagy? Meg hogy jön ide Anya? - szakítottam félbe.
- Én medve vagyok, Anna. Egy grizzly.
- Nájsz. Hogy csináltad? - sóhajtottam.
- Anya... azt hittem, te tudod! - húzta fel a szemöldökét. - Anya medve. Alakváltó, Csak lemondott róla azért, hogy lehessenek gyerekei. És én is átváltoztam. Ahogy még egy csomó farkas is, amíg nem voltál magadnál. - szorította meg a kezem.
- Hú. Ez durva. - ráncoltam a homlokom zavarodottan.
- Ja. - mosolyodott el Sarah. - Muszáj volt elválnom tőletek egy kicsit, eddig csak Anya tudta, hogy velem is megtörtént. Itt valami nagy dolog készül, hogyha ennyi alakváltóra van szükség!
- Igen, lehet, hogy igazad van. De most hagyjuk ezt inkább. Eleget fájhat még a fejünk miatta. - sóhajtottam, és meghúztam a konyakot. Undorító volt, megborzongtam. - Jaj, képzeld! Rávettem Jacobot, hogy menjünk el a nagyiék valamelyik tengerparti villájába pár hétre. Azt találtam ki, hogy mehetnénk többen! Mauritiusra, vagy a Hawaii házba... Mit szólnál? Leah, Seth, Michael, Jake, Paul, Embry, Te és én. Na?
- Ez... ZSENIÁLIS! - fakadt ki. - Annyira hiányzik a bikinim!
- Én is ezt mondtam! - nevettünk.



Körülbelül reggel fél hatig beszélgettünk, majd elindultunk haza. Én Melanie házát vettem célba, Sarah pedig felmászott az erkélyemre. Átváltoztam farkassá, hogy könnyebben odataláljak. A szagokat követtem, és rohantam. A bordáim teljesen épek voltak már, nem is fájtak. Isteni érzés volt újra a ragyogó fehér bundámban tündökölni. Pillanatok alatt odataláltam a házhoz, kezdett felkelni nap. Átváltoztam, és felkapkodtam a ruháimat. A cipőim fűzőit összekötöttem, és átvetettem a vállamon. Halkan nyitottam be a házba, Jake pont a fürdőből lépett ki. Egymásra mosolyogtunk. Kicsit kába voltam a sok piától. Elég szétcsúszott volt az arcom. Jake felnevetett.
- Mennyit ittál?
- Eleget. - bólogattam, és óriásit ásítottam. A fáradtság és a részegség egyszerre támadott meg.
- Zuhanyozz le, aztán alszunk még egy kicsit. Délután lesz a temetés, addigra ki kell magunkat pihenni. - lépett hozzám. Gyengéden végig húzta mutatóujja hegyét a nyakamon, mire gombóc szorult a torkomba, és görcsbe állt a gyomrom. Mintha hatalmas libák szorultak volna belém. Nagyot nyeltem.
- Miaz? - nevetett. Beletúrt a hajába, én pedig lassan kezdtem szétfolyni a padlón. Istenem, hogy lehet valaki ennyire tökéletes és szívdöglesztő?!
- Rossz vagy. - kuncogtam, és pajkosan megböktem az orra hegyét. El akartam tűnni, de ő utánam kapott, és belefúrta a nyakamba a fejét. Mély levegőt vett.
- Hm. - mormolta a hang. - El akarsz üldözni ezzel a cigiszaggal?
- Nem éppen. De ha gondolod, van még két szál. Kérsz? - csiripeltem ártatlanul. Biztos csak azért jutott eszembe az igazat mondani, mert nem voltam színjózan.
- Aha. - vont vállat legnagyobb megdöbbenésemre. - De utána fürödnöd kell... velem. - harapta meg a fülem finoman. Kuncogtam, és kiléptem a verandára.
- Te nem is cigizel. - méltatlankodtam, mikor néztem, ahogy kivesz egy szálat és meggyújtja.
- Te se. - húzta fel a szemöldökét incselkedve.
- De én igen. Csak. Nem. Szóval érted. Amikor Sarahnak voltak azok a bajai, akkor rászoktam. De aztán letettem. És most megkívántam. - vonogattam a vállam szüntelenül.
- Nem kell megmagyaráznod, bébi. Felnőtt ember vagy, ha rá akarsz gyújtani, tedd azt. - puszilta meg a homlokom.
- Sarah egy medve. - csúszott ki a számon minden összefüggés nélkül. Jacob hangosan felnevetett.
- Azért azt nem gondoltam volna, hogy még be is szívtál! Ejnye. - csóválta a fejét.
- Nem, Jacob. Sarah átalakult. Azért nem találtátok meg. Ja és alapból ezért tűnt el. Olyan lett mint Anya. Egy grizzly, vagy mi. - nyomtam el a cigit, és keresztbe fontam a karjaim a mellemen.
- Majd erre visszatérünk. Inkább a nyaralásról beszéljünk. Aztán feküdj le, mert délután kettőkor kezdődik a temetés. Aludd ki magad, szörnyű nap lesz. - sóhajtott.
- Pedig kellemesen kezdődik! - bújtam hozzá mosolyogva, és lehunytam a szemem. Jake szívott még kettőt, majd ő is elnyomta a csikket. Egy ideig álltunk ott összeölelkezve, majd bementem a házba. Odakint már pirkadt. Jake bejött utánam.
- Tetszik a copfod! - csapkodta himbálódzó hajam.
- Aha. - motyogtam, és beléptem a fürdőbe. Megnyitottam a vizet és levetkőztem. Jake ledobta a derekáról a törölközőt, és beállt mellém a zuhanyba. Megfürödtünk. Mikor kimásztam a zuhanytálcából, álmatagon nyúltam a törölközőmért. Alig bírtam nyitva tartani a szemem. Jake végig kuncogott, amint nézte, hogy ügyetlenkedem. Csapkodva megtörcsiztem és áttántorogtam a hálóba. Az ágy mellett megálltam, és lehunytam a szemem. Mielőtt belezuhanhattam volna, egy forró kéz elkapott, és finoman a párnák közé fektetett. Mondanom se kell, már egy fantáziadús álom felé repültem.